A halogatás végleges leküzdése 5+1 lépésben

A halogatás leküzdésének 5 hagyományos, és 1 okokat is kezelő technikája.

Félbehagyod elkezdett feladataidat? Vagy éppen bele sem kezdesz? Állandóan az üzeneteidet nézegeted, hátha jött egy új? Túlvállalod magad, aztán idegeskedsz, hogy semmivel nem készülsz el időben? Esetleg évek óta nem tudod otthagyni a munkahelyedet, ami egyre több feszültséget okoz? Bennragadtál egy nem működő kapcsolatban, és nincs lelkierőd változtatni? Nézz a motivációid mélyére, hogy ne csak a tüneteken, hanem az okokon is változtatni tudj!

A halogatás lényege

Halogatásnak nevezzük, ha az éppen elvégzendő feladatok helyett mással töltjük az időnket. Ilyen például, ha ma délutánra el kell készülni egy cikkel a halogatás témájában, de mielőtt nekikezdenénk, berakjuk a ruhákat a mosógépbe (hiszen az is nagyon fontos), megfőzzük az ebédet (hiszen úgyis meg kell majd csinálni), megfürdetjük a kutyát (mert az már igencsak időszerű), gyorsan felhívjuk a barátnőnket (hiszen a tegnap történteket mielőbb meg kell beszélni).

Mindenki halogat. Ez természetes, és egy bizonyos mértékig elkerülhetetlen is. Hiszen egy vagy több feladat elvégzését el kell halasztanunk ahhoz, hogy egy másikat el tudjunk végezni. Ez rendben is van. Azonban, ha tisztában vagyunk vele, hogy egy bizonyos időben éppen mivel kell foglalkoznunk, ezt el is határoztuk, de az elhatározás ellenére a rendelkezésre álló idő alatt sorozatosan más tevékenységekkel szakítjuk meg a munkánkat, az már erősen rontja a hatékonyságot. Ennek lesz az eredménye a lelkiismeretfurdalás, frusztráció, majd a határidő közeledtével a pánikszerű kapkodás, ami jó eséllyel rontja a munkánk eredményét is.

A halogatás okai

A krónikus halogatás mögött általában az alábbi tényezők valamelyike, vagy több tényező együttese áll:

  • Nem érezzük elég fontosnak a feladatot – jó volna rendet rakni a szekrényben, de hát végül is ez nem annyira lényeges, oda úgysem néz be senki.
  • Nem érdekel eléggé amit csinálnom kéne – bele kéne kezdeni a Kőszívű ember fiai olvasásába, de azonnal látjuk, hogy ez nem az, amit csinálni szeretnénk.
  • Tökéletességre törekvés, azaz az elérhetetlenül magas mérce miatt bele sem kezdünk – úgysem tudjuk egyszerre letisztítani az összes ablakot, ha pedig egy kimarad, milyen idétlenül néz ki a szoba, inkább el se kezdjük.
  • Szorongás mások értékelése miatt – túlságos fontosságot tulajdonítunk mások véleményének, olyannyira hogy ez visszatart attól, hogy lényeges feladatokat elvégezzünk, például nem mutatom meg az elkészült prezentációt a főnökömnek, pedig már órák óta készen vagyok vele, annyira izgulok, hogy nem fog tetszeni. Egyre nő bennem a feszültség, mégsem tudom rászánni magam
  • Kétértelműség, illetve az elinduláshoz szükséges információ hiánya – úgy érezzük, hogy még valamit kéne tudnunk, nem elég tiszta a kép, ezért inkább nem is vágunk bele… várjuk, hogy jobban tudjuk, hogy mit kell csinálni…vagy nehezen értjük, félreértjük a feladatot. Például nem világos teljesen, hogy mit mondott a főnököm erről a feladatról, én így nem tudok nekikezdeni (de nem is megyek be megkérdezni, mert félek, hogy butának tart majd).
  • Félelem a hibáktól, kétségek, önbizalomhiány – nem hiszünk benne, hogy sikeresek leszünk, hogy menni fog. Tartok a kudarctól, úgy gondolom ez nekem nem sikerülhet… mindig belesülök a prezentációba, inkább nem is készülök rá…
  • A feladat úgy tűnik, elborít – átláthatatlanul nagy, vagy átláthatatlanul sok feladattal állunk szemben .. az egész lakás romokban áll, mindenütt rendetlenség van, azt sem tudom, hogyan fogjak neki. Inkább iszom egy kávét, és megnézem a leveleimet, aztán átolvasom az IKEA katalógust.
  • Túlvállalás: túl sok feladatot vállalunk el, és nem kezdünk neki, mert nem tudjuk mivel kezdjünk.

A halogatás leküzdése

Kétféle megközelítés is létezik a halogatás leküzdésére.

Általában konkrét tanácsokkal igyekszünk ellátni a halogatással küzdőket, ami gyakran segít is abban, hogy továbblépjünk.

1.) Halogatás kezelése hagyományos módon

Ha már sikerült elindulnunk a változás útján, vagy csak fenn kell tartanunk a jó gyakorlatot, a konkrét tanácsok hasznosak lehetnek:

  1. Osszuk az egyes feladatainkat részfeladatokra, könnyebben átlátható és könnyebben elvégezhető egységekre.
  2. Dolgozzunk határidőkkel: ha nincs főnökünk, aki kitűzi a határidőt, tűzzünk ki magunknak határidőt a kisebb részfeladatok elvégzéséhez és a teljes feladat elvégzéséhez is.
  3. Jó, ha a munkakörnyezetünk tiszta, minél kevesebb elterelő tárgy van körülöttünk: kedvenc regényünket, telefonunkat (ha épp nem szükséges a munkához), rajzeszközeinket, gyöngyfűző készletünket egy másik helyiségben helyezzük el.
  4. Tűzzünk magunknak kis határidőket, apró jutalmakat. Például: ha eljutottam a cikk feléig, főzök magamnak egy teát. Amikor elkészültem a cikkírással, elmegyek egy hosszabb sétára, megnézek egy rövid videót.. bármi apróság, ami nekem magamnak örömet okoz.
  5. Időgazdálkodás gyakorlása, jó gyakorlat alkalmazása.

Ezek a gyakorlati tanácsok akkor is hasznunkra lehetnek, ha csak annyi a problémánk, hogy kicsit nehezen koncentrálunk egy feladatra.

De mi van akkor, ha ezek a tanácsok önmagukban nem segítenek? Ha el akarom kezdeni a halogatás befejezését, de nem tudom megtenni az első lépést? Ha már ötször elolvastam a Hogyan tegyük rendbe a házunkat 30 nap alatt?, vagy a Hogyan menedzseljem hatékonyan az időmet? cikkeket, de mindig  éppen “holnap” akarom elkezdeni a rendrakást és az időmenedzsmentet? Ekkor valószínű, érdemes kicsit komolyabban a dolgok mélyére nézni, megismerni, hogy mi lehet az a félelem, fenyegető érzés, ami nem enged elindulni. Ebben segít nekünk a Tiszta Kommunikáció.

2.) Makacs esetek kezelése

Ha a halogatás hasonlóan is néz ki az egyes embereknél, az, ahogyan magát a jelenséget megéljük, egyénenként változik. Ezért a tünetekre való válasszal nem mindig jutunk előrébb.

Egészen másképp is meg lehet közelíteni a problémát, konzerv válaszok nélkül: ha megpróbálunk megismerkedni a halogatáshoz kapcsolódó képekkel, érzésekkel, emlékekkel, ismétlődő mintázatokkal, motivációkkal.

A Tiszta Kommunikáció saját szavainkkal és képeinkkel járja körül azt, hogy ki hogyan éli meg a halogatást. Vegyünk néhány példát.

  • Olga pontosan tudja, hogy mit kéne tennie, de szorongás lesz úrrá rajta, ha arra gondol, hogy beszélnie kell Jánossal.
  • Annának van egy nagy álma, de fogalma sincs, hogy mit kellene tennie a megvalósításáért.
  • Lucának álma is van, és megvalósítási terve is, de soha nincs ideje, hogy belekezdjen.

Ha a Tiszta Kommunikáció módszerével fogunk neki a dolognak, nem foglalkozunk vele, hogy mit kéne csinálnia Olgának, Annának és Lucának. Nem mondjuk nekik, hogy mit tegyenek, és azt sem próbáljuk kikövetkeztetni, hogy miért kerültek ebbe a helyzetbe. Egyszerűen csak kérdezünk, mégpedig tiszta kérdésekkel. Ezek határása:

  • Olga kifejezi, hogy Jánossal beszélni olyan neki, mintha egy sárkánnyal kellene szembenéznie.
  • Anna felfedezi, hogy az ő álma olyan, mint egy távoli világítótorony az óceán partján. Nagyon távol van tőle, de mindig látszik valamennyire.
  • Luca azt mondja, hogy az, hogy van álma és megvalósítási terve, de mégsem találja hozzá az időt, olyan neki, mintha egy zakatoló, villogó gépekkel teli teremben volna, és ezért nem látná az álmot és a tervet.

Ahogyan megtapasztaljuk a problémához kapcsolódó érzéseinket, meglátjuk metaforáinkat, egy új, párhuzamos világ nyílik meg előttünk. Ebben a világban egyszer csak megértjük, hogy mi is történik velünk, miben is vagyunk benne. Ezek a metaforák és szimbólumok a tudattalanunkból kerülnek elénk.

Most, hogy Olga, Anna és Luca ismerik ezt a párhuzamos világot, és látják benne a problémáikat, folytathatják ezek megismerését, és a hozzájuk kapcsolódó mintázat újraírását.

  • Lehet, hogy Olga felfedezi, hogy bizonyos szavakkal meg tudja szelídíteni a sárkányát, és a barátjává lehet.
  • Anna talán úgy dönt, hogy felmászik egy közeli hegyre, ahonnan láthatja a világítótoronyhoz vezető utat.
  • Luca pedig bemegy a gépekkel teli terembe és eldönti, hogy mit kapcsoljon ki ahhoz, hogy jobban tudjon figyelni az álmára és a tervére.

Mókásan hangzik, de igaz. Bármit is csinálunk, változtatunk a párhuzamos metafora-világban, az megjelenik a valós világunkban is. A kettő éppenséggel ugyanaz.

Az elménk automatikusan lefordítja a megváltozott metaforikus világ történéseit a valós világunk történéseivé.

Olyan erőforrásokat fedezünk fel magunkban, amikről nem is sejtettük, hogy léteznek!

Tiszta Kommunikáció

Ha szeretnéd megtapasztalni saját bőrödön, hogyan működik a Tiszta Kommunikáció, vagy szeretnéd használni saját klienseiddel, szeretettel várunk! Ismerd meg mélyebben magadat és a módszert: gyere el a következő Tiszta Kommunikáció tréningre!

Tudj meg többet a Tiszta Kommunikációról, és olvass esettanulmányokat itt: Tiszta Kommunikáció Gyakori kérdések.

Források

  • http://pszichologus.pszichologia.com/ujsagcikkek/a-halogatas-pszichologiaja
  • http://silkegebauer.com/clean-language-self-facilitation/procrastination-cannot-be-cured