A harmadik legfontosabb vezetői képesség

2013-ban a Stanfordi Egyetem és a Miles Group készített egy 200 észak-amerikai vezérigazgatót, igazgatósági tagot és senior vezetőt felölelő kutatást, amelyben a vezetői tanácsadásról, coachingról kérdezték a résztvevőket.

A számomra egyik legérdekesebb kérdés így hangzott: “Milyen területeken kap coachingot?” A válaszok összefoglalását az alábbi ábrán láthatjuk:

A harmadik legfontosabb vezetői képesség

A harmadik legfontosabb vezetői képesség

A csúcsvezetők szerint a legfontosabb képesség, ahol képzést kaphatnak a konfliktusok kezelése. A Miles Group vezetője, Stephen Miles szavai szerint: “A legtöbb ügy azért landol a vezetők asztalán, mert egy nehéz döntés meghozataláról van szó.” (Gavett, 2013)

A kutatásban a delegációs képesség került ki második legfontosabb kvalitásként. A Stanford professzora, David F. Lacker szerint ez a tervezés és kivitelezés miatt életfontosságú, s válik egyre lényegesebbé, ahogy lejjebb érünk a riportolási struktúrában.

A harmadik leglényegesebb tulajdonság, amiben egy vezető coachingot kaphat, hogy képes meghallgatni beosztottjait. A vezérigazgatók 32,1%-a állította, hogy szükségük van fejlesztésre ezen a területen és 20,9%-uk dolgozik jelenleg is ezen.

A cikk további részében a csúcsvezetők meghallgatási képességének fejlesztéséről szeretnék írni a Tiszta Kommunikáció fényében.

Tiszta Kommunikáció

A Tiszta Kommunikáció David J. Grove új-zélandi pszichoterapeuta módszereinek összefoglaló neve. A három földrészen dolgozó terapeuta a 1980-as évektől kezdve 25 éven keresztül újabb és újabb metodikákat dolgozott ki terápiás változások elérésére.

Bár ő maga terápiás közegben hasznosította módszereit – eleinte traumatizált veteránokkal, szexuális abúzus áldozataival, később önismereti érdeklődőkkel, – azokat az elmúlt 15 évben a coaching és szervezetfejlesztés is felfedezte magának (Lawley és Tompkins, 2000; Walker, 2014). A grove-i Tiszta módszerek használata kutatói és üzleti vonalon is sok lehetőséget hordoz. A változások elérésének forradalmian új módját a BBC, az NHS (az angol egészségügyi szolgáltató), a PricewaterhouseCoopers, és a holland rendőrség is használja.

A Tiszta Kommunikáció alapvetően egy humanisztikus pszichológiai irányzatba sorolható technika. Két szakértő találkozása során a segítő háttérben tartja tudását, aktívan és nondirektíven segít pontosabb képet alkotni a problémáról, aminek megoldását a kliens magával hozza az ülésre. A módszer eszköze alapvetően a tudatosság növelése.

A Tiszta Kommunikáció során folyamatos kérdés-válasz zajlik az adott probléma minél tökéletesebb megértése érdekében. Ugyanakkor a grove-i módszerekben nem a kérdésfeltevő megértésén van a hangsúly – a kliens az, aki többet megtud saját magáról a folyamatban. Az ugyanazon szavak mögött meghúzódó eltérő tapasztalatokból származó zűrzavar és félreértések elkerülésének legbiztosabb módja a Tiszta Kommunikációban az, hogy csak és kizárólag a válaszadó szavait lehet használni az interakcióban.

12 Tiszta Kérdés

A Tiszta Kommunikáció alapja 12 Tiszta Kérdés és a kliens szavai szó szerint (X-szel jelölve). Az első hat kérdés:

  1. És milyen X az X?
  2. És még valami X-ről?
  3. És hol lehet X?
  4. És mihez hasonlít X? vagy És X, mint micsoda?
  5. És van kapcsolat X és Y között?
  6. És amikor X, mi történik Y-nal?

Lássunk egy konkrét példát! (C= Coach K = Kliens)

K: Meg szeretném érteni, hogy miért nem sikeresebb a cégünk.
C: És amikor meg szeretnéd érteni, hogy miért nem sikeresebb a cégetek, a cégetek mihez hasonlít?
K: Hááát, talán olyan, mint egy jól összerakott gépezet.
C: És milyen gépezet lehet ez a jól összerakott gépezet?
K: Mint egy kombájn, talán.
C: És van-e még valami erről a kombájnról?
K: Óhh, rengeteg különböző adaptere van, attól függően, hogy mit takarítunk be.
C: És még valami a rengeteg különböző adapterről?
K: Fontos az időzítés is. Túl korán vagy túl későn csinálod, és elszalasztod a lehetőséget. A betakarítást csak akkor kezdhetjük, amikor a termés pont beérett.
C: És mi történik azután, hogy a termés pont beérett?
K: Újra kezdődik az egész ciklus.
C: És honnan jöhetett ez az egész ciklus?
K: Ez a dolgok természetes rendje (kis szünet). Igen. Ez az. Meg kell tanítanunk az újonnan felvett embereket, mi a természetes ciklus. Vagy gyorsítani akarják, vagy túl hamar feladják. Ha tudnák a ciklusokat… (Lawley és Tompkins, 2000)

A Tiszta Kommunikáció célja

A Tiszta Kommunikáció segít, hogy belülről jövő, saját megoldások szülessenek értelmezés nélkül, elfogadó légkörben. A Tiszta kérdések alkalmazása során csökken a válaszadó ellenállása, saját erőforrásaiból merítve oldja meg a problémát, amit ő hozott.

Mivel teljesen belülről generálódott a megoldás, annak megvalósításához jóval kevesebb erőkifejtésre lesz szükség. Egy integráns megoldást fedeztünk fel, ami teljesen megfelel a válaszadó akkori helyzetének, így annak végrehajtása szinte automatikusan, magától értetődően fog megtörténni.

Végül, de nem utolsó sorban az ultra-nyitott Tiszta kérdések alkalmazása miatt megjavul a válaszadó és a kérdező kapcsolata.

Meghallgatás – vezetői képesség tréning

A Tiszta Kommunikáció három alkalom alatt remekül elsajátítható egy kis létszámú, 6-10 fős csoportban dolgozva. Ez a tény, valamint rendkívüli egyszerűsége, hatékonysága, és letisztult metodikája alkalmassá teszi arra, hogy a legelfoglaltabb vezetők képzésébe is beiktatható legyen.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy bár a technika elsajátítási ideje igen rövid, egy teljesen új szemléletmódot sugall. Az, hogy a vezető semmit nem mond meg a beosztottjának, csak a figyelmével ajándékozza meg őt, ő pedig saját maga fogja megoldani a problémáját egy olyan újszerű megközelítés, ami hosszabb gyakorlást igényel a kérdező részéről. Az irányítás feladása nem egy egyszerű dolog, főleg ha valaki évtizedek óta gyakorolja a dolgot. A másik fontos dolog, hogy nyilván nem minden esetben célszerű feladni az irányítást! Természetesen a Tiszta Kommunikáció nem csodafegyver. Munkahelyi közegben leginkább abban látom az alkalmazás nehézségét, ami előnye is egyben: hogy a beosztott maga oldja meg a problémáit, és hoz a maga számára döntéseket. Rengeteg olyan helyzet adódhat, amikor a főnök az, akinek delegálnia kell a feladatot, ki kell adnia a munkát, vagy mások konfliktusait és problémáit kell megoldania.

Mindössze 12 kérdésnek tűnik, de olyan mértékű erő van a kérdések által egy pontra irányított figyelemben, hogy problémamegoldó potenciálja sokszorosa egy átlagos segítő beszélgetésnek.

Irodalomjegyzék

  • Gavett, G. (2013). Research: What CEOs Really Want from Coaching? Retrieved May 2015, from https://hbr.org/2013/08/research-ceos-and-the-coaching/
  • Grof, S. (2013). LSD pszichoterápia. Budapest: Oriold és Társai Kft.
  • Grove, D. J. (1992). Reweaving a Companionable Past. Eldon, MO: David Grove Seminars.
  • Grove, D. J. (1998). The Philosophy and Principles of Clean Language. http://www.cleanlanguage.co.uk/articles/articles/38/0/Philosophy-and-Principles-of-Clean-Language/Page0.html. Letöltve 2015. május.
  • Klein S. (2012) Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest: Edge 2000 Kft.
  • Lawley, J. and Tompkins, P. (1997). Less is More … The Art of Clean Language. Rapport Magazine, 35, February 1997.
  • Lawley, J. and Tompkins, P. (2000). Metaphors in Mind: Transformation through Symbolic Modelling. Carmarthen, UK: Crown House Publishing.
  • Robinson, F. (2013). How does exploring metaphorical representations of organisational change at its best affect levels of well-being in an ambiguous and rapidly changing public sector work environment? Acuity, No. 4, 2013.
  • Tosey, P., Sullivan, W., Meyer, M. (2013) Clean Sources: Six Metaphors a Minute?, University of Surrey.
  • Walker, C. (2014) From Contempt to Curiosity. Portchester, Hampshire: Clean Publishing.

Mi történhet most?

Hírlevél

Itt tud feliratkozni a Tiszta Kommunikáció hírlevélre, hogy a legfrissebb eseményekről értesüljön.

Szóljon hozzá!

Nagyon kíváncsi vagyok, Ön mit gondol erről. Kommenteljen, ossza meg velem és másokkal véleményét!