A Buba Kiki teszt

A fenti két alakzat közül melyik hallgathat a Kiki és melyik a Buba névre? Adjon egy kis időt magának és válaszolja meg a kérdést, mielőtt elárulom! 🙂

Ha Ön olyan, mint az emberek 95%-a, akkor a Buba / Kiki tesztben a hegyes alakzatot fogja Kiki-nek gondolni és a lágyan hajlót Bubának. S hogy mi a magyarázat? A metaforák és az ideasztézia. Lássuk, mik is ezek és hogy mire tudjuk használni ezt a két jelenséget!

Ideasztézia

Az első Buba / Kiki kísérlet Wolfgang Köhler nevéhez köthető, aki 1929-ben Tenerife szigetén folytatta le vizsgálatát és igen erős korrelációról számolt be az alakzatok és a nekik választott két név között. A 2001-ben angol és tamil nyelven megismételt kísérlet pontos számokkal is szolgál: az amerikai és indiai vizsgálati személyek 95% és 98%-ban választották a hegyes alakzat nevéül Kiki-t és a kerekdedéül Bubát. Egy 2006-os vizsgálat szerint (Maurer, 2006) ezt az asszociációt már két és fél éves gyerekek is elvégzik, ugyanakkor autistákban nem található meg ez a preferencia (Oberman, 2008).

A jelenséget először szinesztéziával magyarázták, vagyis hogy egy adott érzékszerv által továbbított dolgot egy másik modalitásban is érzékelünk – jelen esetben a látás és a hallás szinesztéziájáról beszéltek. Buba amőbás, lágy alakzata és szánk Buba hangjait megformáló kerekded állása között zsigerből kialakítunk egy összefüggést, ugyanúgy, mint ahogy Kiki csúcsos formája és a K és I hangok keményebb, erősebb megformálása között. Ugyanilyen szinesztéziás jelenség, amikor valaki színeket társít például hangokhoz.

A legújabb kutatások szerint azonban nem szinesztéziáról, hanem ideasztéziáról van szó.

Gomez és társai 2013-as kísérlete alapján ugyanis kiderült, hogy nem csak a két alakzatot társítjuk a nevekkel, hanem egy egészen komplex hálózat aktiválódik ilyenkor az agyunkban. A kísérleti alanyok további fogalmakat voltak képesek hozzárendelni az alakzatokhoz és/vagy a szavakhoz ugyanazzal a valószínűséggel: fekete-fehér, nőies-férfias, hideg-meleg, stb. A hang-alakzat asszociáció tehát kapcsolatban áll egy komplex tudáshalmazzal, ami szerint

a Kiki név és a csillag alakzat is okos, kicsi, vékony, ideges szavakkal jellemezhető.

A Buba / Kiki effektus mögött tehát egy komplett jelentéstani hálózat húzódik meg.

Metafora

A metafora segítségével egy dolgot egy másik dologgal azonosítunk. Matematikailag egészen egyszerűen leírható: X=Y. Amikor Petőfi azt mondja, “Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája, akkor a matematika nyelvén kifejezve ezt írja le: Gyöngyház = Iluska. A fenti példában ez lehetne a szinesztézia jelensége.

Amikor azonban kimondjuk, hogy gyöngyház, az számos egyéb asszociációt hoz magával. Tudásunk egész hálózata aktiválódik a gyöngyházzal kapcsolatban, amit valószínűleg értékesnek, keménynek, ritkának, színjátszónak, fényesnek, vagy épp gyönyörűnek gondolunk. Ezek a tulajdonságok vetülnek rá, keverednek Iluskáéval. Ugyanúgy, mint ahogy a fenti leírásban az ideasztézia jelensége, egy egész hálózatot aktivál bennünk egyetlen inger, egyetlen szó.

Egy nem irodalmi példával élve, a gyümölcsöző kapcsolat metaforában a növényvilág forrástartományából magyarázzuk meg az emberi viszonyok bonyolult céltartományát. Ezzel a metaforával olyan tartalmakat aktiválunk, mint növekedés, kibontakozás, fejlődés, virágzás, bimbózás vagy épp szerteágazás.

Mire tudjuk használni a Buba / Kiki teszt eredményeit?

A fenti két jelenség arra mutat rá, hogy egyetlen jól irányzott kép vagy metafora képes egy komplex gondolatrendszert aktiválni a másik ember elméjében. Mégpedig bármiféle erőfeszítés nélkül, automatikusan, ráadásul észrevehetetlenül (Thibodeau és Boroditsy, 2011).

Ha befolyásolni szeretnénk tehát valakinek az elképzelését egy komplex problémáról,

semmi más dolgunk nincs, mint olyan metaforákat vagy képeket találni, amelyek az általunk kitalált irányba viszik a beszélgetés fonalát, alakítják elképzelését. Gyakran lehet ez a helyzet politikában, marketingben, értékesítésben, vagy akár egy hétköznapi kommunikációs helyzetben is.

Amennyiben nem akarjuk befolyásolni a másik embert

például segíteni szeretnénk neki saját megoldásai, céljai megtalálásában -, akkor ne használjunk metaforákat. Erre találták ki a Tiszta Kommunikációt. Ez a módszer feltétel nélküli elfogadásban részesíti a másik embert, összekapcsolja saját magával, nem hagyja befolyásolni, hatást gyakorolni, vagy manipulálni a kommunikátort. Ez hasznos lehet azokban a helyzetekben, amikor coaching vagy terápia történik. Ilyenkor a kliens figyelmünk terében képes lesz saját erőforrásai felhasználásával megoldani problémáit, megválaszolni kérdéseit.

Hogyan legyünk szakértők?

Magyarországon a David Grove féle Tiszta Kommunikáció 16 órás tréningen sajátítható el. A tréningen az elmélet mellett lubickolhatunk abban a tapasztalatban, amelyre talán csecsemőkora óta mindenki vágyik: a feltétel nélküli elfogadásban, amikor egyszerűen kisimulnak az oda hozott problémák és válaszokat kapunk feltett kérdéseinkre. A tanfolyamon megtanuljuk ugyanezt megadni a másik embernek, ezáltal jelentősen javulnak kapcsolataink, mélyebbek és jutalmazóbbak lesznek emberi viszonyaink.

Érdemes kipróbálni és adni egy esélyt magunknak!

Mi történhet most?

1.) Ha szeretne profin bánni mások elméjével, jöjjön el a következő Tiszta Kommunikáció tréning-re!

2.) Iratkozzon fel a Metafora titkok/Tiszta Kommunikáció hírlevélre, hogy minden héten friss híreket, izgalmas történeteket kapjon levelesládájába!



 

Szerző: Tamás Katalin

Források, irodalomjegyzék