Gyerekbarát kihallgatás

Tiszta Nyelv a Rendőrségen

Hogy megvédje az áldozatot, és ne keletkezzenek hamis emléknyomok a kihallgatás során, a rendőrség Tiszta Nyelvet használ Angliában, Dániában, és Hollandiában.

A kihallgatás, az interjú során minden apró részlet felderítése kulcsfontosságú lehet. Ugyanakkor speciális alanyok esetében, például ha a sértett vagy a tanú gyermek, esetleg családon belül bántalmazott nő fontos, hogy megvédjük a további ártalmaktól. Az elmúlt években Magyarországon is előfordult, hogy a jogszabályokban előírt 1 alkalom helyett akár 20-szor is kihallgattak valakit az átélt traumáról, újra-és-újra kitéve őt az átélt szörnyűségeknek.

Hamis emlékek

Loftus és Palmer már 1974-es kísérleteiben bebizonyította, hogy a tanú emlékezetében a felidézett esemény részletei képesek rugalmasan alakulni, megváltoznak vagy helyettesítődnek valami mással későbbi események hatására. A hamis emlékeket kialakító tényezők közül azt a faktort vizsgálták, hogy milyen szavakat használ a kérdező.

Loftus és Palmer 1974-es kísérletében 150 résztvevőnek mutattak egy 1 perces filmet, amely két autó közlekedési balesetéről szólt. Egy hét múlva visszahívták a résztvevőket és két csoportra osztották őket. Az egyik csoportnak azt a kérdést tették föl, hogy „Látott-e üvegcserepeket, amikor a két autó egymásnak rohant?”. A másik csoport ezt a kérdést kapta: „Látott-e üvegcserepeket, amikor a két autó egymásnak koccant?” Az első kérdésre válaszolók több mint kétszer olyan valószínűséggel láttak üvegcserepet, mint a második kérdésre válaszolók, miközben az eredeti filmen egyáltalán nem volt üvegcserép.

A kérdésben szereplő szavak tehát igen komoly befolyással vannak a válaszra.

Kognitív interjú

1992-ben Ron Fisher és Ed Geiselman kognitív interjú néven új, rendkívül hatékony tanúkihallgatási eljárást dolgoztak ki, amelyet Magyarországon is használ a Rendőrség. A kognitív interjú az alábbi 6 lépésből áll:

  1. Bemutatkozás, személyes kontaktus kiépítése
  2. A kihallgatás céljának kifejtése
  3. A tanú szabad beszámolója
    • kérdések feltevése
    • nyitott kérdések
    • “emlékezzen minden kis részletre” instrukció
    • zárt kérdések
  4. Fordított sorrendű visszaemlékezés, perspektívaváltás
  5. A kihallgató összegzi az elhangzottakat, egyeztet a tanúval, jegyzőkönyvezés
  6. A kihallgatás befejezése, a jegyzőkönyv lezárása

“Megfogott és a földre rántott”

A Tiszta kérdéseket ultra nyitott kérdéseknek is szokták hívni, és remekül beilleszthetőek a Fisher-Gieselman féle kognitív interjú harmadik és negyedik lépésébe. Ezek a kérdések a kihallgatás során abban segítenek, hogy a gyanúsítottól, áldozattól, tanútól kapott válaszok, valamint azok interpretálása a lehető legakkurátusabb legyen. A Tiszta kérdések ugyanis nem engedik felszínre jönni a kérdező világlátását, feltételezéseit, gondolkodási kereteit.

Ha például egy gyermek azt mondja: “Megfogott és a földre rántott.” Akkor Tiszta módon az alábbi kérdések következhetnek:

  • És mi történt épp azelőtt, hogy megfogott?
  • És amikor a földre rántott, milyen volt ez a földre rántás?
  • És miután a földre rántott, mi történt utána?
  • És hol voltál, amikor a földre rántott?

A kérdések során kibontakozó modell egyre pontosabbá válik a meghallgatást végző lelki szemei előtt. Ily módon végezve a kihallgatást a kérdező bizonyos lehet abban, hogy az teljes mértékben a tanú emlékein alapszik.

Az interjú során az egyik legfontosabb dolog, hogy a kikérdezést végző legyen tisztában azzal, hogy mi a saját feltételezése az ügyről. Amikor nem Tiszta módon végzik a kérdezést, ezek a feltételezések nagyon könnyen belekerülnek a kérdésekbe. A fenti interjú például a valóságban az alábbiak szerint zajlott:

  • Megfogott és a földre rántott.
  • Hány óra volt ekkor?
  • Ebédidő.
  • Hogyan nézett ki?
  • Nem tudom.
  • Nem tudod? (hitetlenkedve)
  • Nem, nem láttam őt.
  • Oh, szóval nem láttad! (gúnyosan)

Ahogy Caitlin Walker írja a fenti példában, a félreértés alapja az volt, hogy hogyan, és hol fogta meg az elkövető a gyermeket.  A rendőr azt feltételezte, hogy elölről, és mivel nem tett fel Tiszta kérdéseket, úgy kezelte ezt a feltételezését, mint tényt. Ahogy a rendőr elveszítette kíváncsiságát, a rapport megszűnt és a gyermek nem vett már részt úgy az interjúban, mint annak előtte. Valójában a gyermeket hátulról rántották le a kapucnijánál fogva a földre.

A Tiszta kérdések segítenek minden részletet alaposan tisztázni a legapróbb feltételezés nélkül, és megőrzik a rapportot a kérdező és az áldozat között.

Mi történhet most?

1.) Iratkozzon fel a Metafora titkok hírlevélre, hogy minden héten friss híreket, izgalmas történeteket kapjon levelesládájába!




2.) Ha szeretné megtanulni a módszert és alkalmazni saját magán, vagy másoknak segítene vele, jöjjön el egy Tiszta Kommunikáció tréning-re!

Szerző: Tamás Katalin

Források

  • Loftus és Palmer – http://www.simplypsychology.org/loftus-palmer.html
  • Caitlin Walker – http://www.trainingattention.co.uk/blog/2014/10/22/clean-interviewing
  • http://www.nlcafe.hu/ezvan/20111207/keves_helyen_mukodik_a_gyerekbarat_kihallgatas/
Posted in: