Hogyan működik a Tiszta Kommunikáció?

Sokan kérdezték tőlem, miért nem írok egy összefoglaló cikket arról, pontosan mi is a hatásmechanizmusa a Tiszta Kommunikációnak. Íme, az ígért cikk: hogyan működik a Tiszta Kommunikáció?

Először röviden magáról a módszerről, majd egy 5 lépéses modellben igyekszem elmagyarázni, hogyan fejti ki a hatását a Tiszta Kommunikáció.

Mi az a Tiszta Kommunikáció?

A metaforákkal dolgozó Tiszta metodikák első lépéseként David J. Grove új-zélandi pszichoterapeuta a Tiszta nyelvet dolgozta ki a 90-es évek legelején. Ezt a nyelvet, filozófiai alapjait és az arra ráépülő terápiás technikákat egész életében finomította, megalkotva többek között a Metafora terápia (Metaphor Therapy), Tiszta tér (Clean Space), Hatványozó (The Power of Six) nevű módszereket. Bár ő maga terápiás közegben hasznosította módszereit – eleinte traumatizált veteránokkal, szexuális abúzus áldozataival, később önismereti érdeklődőkkel is, – azokat az elmúlt 15 évben a coaching és szervezetfejlesztés is felfedezte magának (Lawley és Tompkins, 2000; Walker, 2014).

A Tiszta Kommunikációt a humanisztikus pszichológiai irányzatba irányzatba sorolom, hiszen az egyéni üléseken két szakértő találkozása történik. A segítő háttérben tartja tudását, aktívan és non-direktíven segít pontosabb képet alkotni a problémáról, aminek megoldását a kliens magával hozza az ülésre. A segítő csak abban működik közre, hogy a kliens biztonságban érezhesse magát, hogy meg tudja jeleníteni a frusztrációt, szorongást magán belül, tudjon azzal együtt lenni, és ha megérett rá a helyzet, változást produkálni. Nincs erőeltolódás a terapeuta javára, nem ő a tudás forrása az ülésen: a tudás a kliensből jön. Csak abban lehet neki segíteni, hogy előhívja és megvizsgálja azt. A folyamatban nem alakul ki függés a terapeuta személyétől: a munka megoszlik a terapeuta, a Tiszta kérdések és a kliens között. Néhány alkalmat követően a kliens egyedül is tudja alkalmazni a módszert.

12 Tiszta Kérdés

A Tiszta Kommunikáció alapja 12 Tiszta Kérdés és a kliens szavai szó szerint (X-szel jelölve). Az első hat kérdés:

  1. És milyen X az X?
  2. És még valami X-ről?
  3. És hol lehet X?
  4. És mihez hasonlít X? vagy És X, mint micsoda?
  5. És van kapcsolat X és Y között?
  6. És amikor X, mi történik Y-nal?

Rövid részlet egy David Grove által vezetett ülésből:

Kliens: Nem érzem magam nőiesnek.

David Grove: Amikor nem érzed magad nőiesnek, hol nem érzed magad nőiesnek?

K: Az elmémben és a testemben.

G.: És amikor nem érzed magad nőiesnek és az elmédben van, az elmédben hol?

K: Elöl.

G.: És amikor elöl van az elmédben, van alakja vagy mérete?

K: Nagy szikla.

G.: Még valami nagy szikláról?

K: Barna, fekete és lyukak vannak benne és sár.

G.: Barna, fekete és lyukak vannak benne és sár. És van-e még valami róla?

K: Csúszós és csapkod szerteszét.”

A Tiszta kérdések alkalmazása során ki tudnak bontakozni a kliens egyedi problémájára vonatkozó saját szimbólumok és metaforák. Ezeket a metaforákat feltérképezve olyan információk birtokába kerül a kliens, amelyek korábban nem voltak elérhetőek számára.

Hogyan működik a Tiszta Kommunikáció?

Hogyan működik a Tiszta Kommunikáció?

Hogyan működik a Tiszta Kommunikáció?

1. Non-direktív tartalomkezelés

A Tiszta kérdések alkalmazása miatt a segítő nem tud tartalmat adni a beszélgetéshez. Az ebből adódó feltétel nélküli elfogadás és a külső tartalom teljes hiánya miatt a kliens megtapasztalja, hogy a találkozás róla szól, érte van, és elkezd dolgozni. Ebből a szempontból a Tiszta folyamat – amennyire az lehetséges, annyira – non-direktív.

2. Direktív folyamatirányítás

A folyamatosan záporozó kérdések ugyanakkor rajta tartják a kliens figyelmét a problémán. Míg a tartalom szintjén a módszer non-direktív, és feltétel nélküli elfogadásban tartja a klienst, addig a figyelem irányítása révén a módszer direktíven rajta tartja a problémán a fókuszt. A kérdések olyan szorosan tartják a klienst, mint egy bepólyált csecsemőt: biztonságban, erősen, bármit elbírva.

3. Differenciáció és Metafora-képződés

A szoros, megtartó, óvó közeg, amelyet a folyamatosan áramló tartalom nélküli kérdések biztosítanak, lehetőséget ad a kliens tartalmának megszületésére, a szimbolizációra. A kérdések folyamatosan és feszesen záporoznak, direktíven és erősen benne tartják a klienst saját folyamatában, miközben a nondirektív tartalomkezelés a regresszív állapotban lévő kliens feltétel nélküli elfogadását erősíti meg.

4. Integráció és Megoldások születése

Az elsődleges folyamatok szintjén megoldás fog születni, azaz a korábbi lépésben kialakult metaforák kombinálódnak, kapcsolatba lépnek egymással, betöltik szerepüket.  Az előző mondatban direkt nem írtam úgy, hogy a kliens fogja keresni és találni a megoldást. Valójában a megoldás egyszerűen meg fog jelenni.

Ahogy egy kliens fogalmazott egy egyéni ülést követően: “Itt nincs mese. A kérdések és az általuk felfedezett metaforák miatt a megoldáskeresés egy izgalmas kihívássá válik, aminek nem lehet ellenállni. Ebből nem tudok kihátrálni, és a folyamatban mindenképpen megszületnek a válaszok. Az enyémek.

5. Másodlagos feldolgozás

A folyamatban végig a kliens saját belátásra van bízva, mi az, amit most elbír, és így teljességgel a saját tempójában tud haladni, olyan mélységben és intenzitással, ahogy neki a legjobb. Ugyanez vonatkozik az elsődleges folyamatok integrálására, azaz áthozására a másodlagos folyamatok szintjére: a kliens pont annyit fog meglátni, megérteni és elmondani az összefüggésekből, amivel meg tud küzdeni.

Mi következik ebből?

  1. Miután a kliens válaszai belülről generálódnak és így teljes mértékben rá szabottak, ezért a megoldás integráns. Emiatt a kliens felelősségvállalása megnő, tesz a változás megvalósulásáért. A megszületett megoldás konkrét megvalósításához ugyanakkor sok esetben szükség lehet a hosszabb együttműködésre, a terápiás kapcsolatra.
  2. Egy másik fontos implikációja a fenti működési modellnek, hogy a kliens nem válik függővé a terapeutától, saját maga terapeutájává válhat. Néhány alkalom alatt megtanulja, hogy a módszer egyszerű, és hogy ő is tudja használni saját magával.
  3. Végül, de nem utolsó sorban a folyamat non-direktív, feltétel nélküli elfogadáson alapuló összetevői miatt javul a terapeuta-kliens viszony, mélyül a kapcsolat, nő a bizalom.

Hamarosan publikálásra kerülő szakdolgozatomban bővebben írok a fentiekről.

Mi történhet most?

Ha szeretne többet megtudni a Tiszta Kommunikációról, egy egyszerű és hatékony eszközről, amely segít saját kezünkbe venni életünket, jöjjön el a következő 3 alkalmas Tiszta Kommunikáció tanfolyam-ra!

Hírlevél

Itt tud feliratkozni a Tiszta Kommunikáció hírlevélre, hogy a legfrissebb eseményekről értesüljön.



Szóljon hozzá!