KIP (katatím imaginációs pszichoterápia) és a metafora terápia

Többekben felmerült az a kérdés a Tiszta Kommunikáció tréningeken, hogy miben is különbözik egymástól a KIP (Katatím Imaginációs Pszichoterápia) és a Metafora terápia. Ebben a cikkben igyekszem összefoglalni a különbségeket és hasonlóságokat.

A mögöttes filozófia

Az NLP és a KIP, valamint Tiszta módszerek is élnek azzal a feltételezéssel, hogy a kliens belső lelki struktúrájának változása a hozzá kapcsolódó érzelem, viselkedés, gondolkodás megváltozását eredményezi. Ahhoz, hogy ez a változás a valós életben is ki tudjon fejeződni, mindegyik módszer szerint fontos integrálni másodlagos folyamatok keretében az elsődleges, képi szinten elért változásokat, vagyis összekötni a külső és a belső történéseket.

Képek, metaforák származása

A Hanscarl Leuner által kifejlesztett Katatím Imaginációs Pszichoterápia (KIP) egy Magyarországon is elismert terápiás metódus. A KIP megváltozott tudatállapotban folytatott munka, ahol a kliens instrukciók alapján relaxált állapotba kerül, majd előre megadott képek – standard motívumok – segítségével, csukott szemmel dolgozik.

A Tiszta Kommunikációban a kliensnek semmilyen instrukciót nem adunk a képek tartalmára vonatkozóan, a képek teljes mértékben a kliens világából származnak, és nem jellemző a csukott szemmel történő munka.

Strukturálás

A képek konkrétságának fokozása mindkét módszerben igen nagy jelentőségű. A hogyan-ban, a módszerben viszont már vannak eltérések.

A strukturálás nem kifejezett a Tiszta folyamatban: nem kérdezzük le az összes modalitást, hagyjuk, hogy a csak releváns részek merüljenek föl. “Milyen, van-e még valami erről” kérdésekkel a kliens csak azokat a részeket fogja elmondani, amelyek számára fontosak.

Egy KIP folyamatban arra kérhetjük a pácienst, hogy „belső szemeivel” nézze meg jól környezetét, megkérhetjük, írjon le részleteket, mondja meg, mekkora az a rét, mi határolja, milyen színű a fű. Ugyanakkor Leuner is később ezt írja: ” {…} ma ezt ajánlom, és ez ellentétben áll korábbi útmutatásokkal, hogy ahelyett, hogy a terapeuta kérdésekkel igyekezzen pontos képet szerezni az imaginációk pontos tartalmáról, átmenetileg inkább egyezzen ki a páciens leírásainak néhány tartalombeli homályos pontjával.”

Instrukciók, tartalmi direktivitás

Egy KIP-es folyamatban a terapeuta konkrét instrukciókat adhat, például hogy a hegy képben a kliens induljon el fölfelé, vagy hogy fürdesse meg arcát a patakban. A KIP-ben gyakran előfordul a konfrontáció is: ha feltűnik az erdőszélen egy állat, akkor a terapeuta megkéri a klienst, hogy kerüljön vele kapcsolatba, érintse meg, végül akár váljon azzá, élje meg az ő létét.

Egy metafora terápiás folyamatban elképzelhetetlen, hogy bármilyen konkrét cselekvésre buzdítanánk a klienst.

Problémamegoldás

Míg a Tiszta módszerek mindig konkrét problémából és az abból levezetett célból indulnak ki, a KIP-ben a specifikus konfliktuskörbe való intervenció lehetőségét először középfokon találjuk meg.

  • A KIP alapfok “táplálni és gyarapítani” elve, a terapeuta elfogadó, protektív jellegű magatartása, az a tendencia, hogy beavatkozik, amennyiben valamilyen történést túl korainak, túlzottan félelemkeltőnek érzékel, az a Tiszta módszereknek is egy alapvetőbb, főleg coachingban használatos viszonyulásmódja.
  • A KIP középfoka, amikor a terapeuta – több magabiztossággal és bátorsággal – feladja protektív viszonyulását, teret ad a potenciális agresszív impulzusok megjelenésének, valamint sokkal kevésbé strukturál, az a Metafora terápia elveihez áll közelebb, amit csak tapasztalt segítőknek ajánlanak.

A katatím imaginatív pszichoterápia alapjai” című könyvében Leuner (2013) röviden említést tesz a KIP keretében végzett problémamegoldás lépéseiről is. Ennek során a klienstől vagy a terapeutától származó képben a terapeuta arra biztatja a klienst, hogy fontolgassa, milyen eszközökkel ill. milyen módon győzhető le leginkább a felmerült akadály, játssza végig az eszébe jutó lehetőségeket, vagy dolgozza ki az akadályt jelentő jelenetet egy a terapeuta által meghatározatlan, erőszakmentes formában javasolt módon.

A klienstől származó problémát szimbolizáló képen ez komoly és meg nem engedett beavatkozásnak minősül a Tiszta terapeuta szemével.

Végezetül, mindkét módszer él azzal a lehetőséggel, hogy a konfliktusmentes területeken a kielégülést, megnyugvást nyújtó események átélését fokozza, és így hagyja erősödni a lelkiállapotot, töltekezni a klienst.

Mi történhet most?

A következő Tiszta Kommunikáció tréningen Ön is csatlakozhat hozzánk, hogy megtudja, milyen a gyakorlatban a Tiszta Kommunikáció: feltétel nélküli elfogadásban felfedezni belső világunkat és ebből meríteni a változáshoz.

Hírlevél

Itt tud feliratkozni a Tiszta Kommunikáció hírlevélre, hogy a legfrissebb eseményekről értesüljön.

Szóljon hozzá!

Nagyon kíváncsi vagyok, Ön mit gondol erről. Kommenteljen, ossza meg velem és másokkal véleményét!