Végre egy magyarázat: mi is a terápia? És mi a különbség a coaching és terápia között?

Térkép a PszichoDzsungelhez 1.0

Gondolkodásunk, érzelmeink, viselkedésünk nehézségeiben rengeteg fajta szakember tud segíteni. Kérdés, hogy mikor kihez érdemes fordulni?

Legtöbb esetben a baráti, hozzátartozói támasz elegendő lehet egy lelki probléma oldására. A tanács azonban egy idő után nem hat, a hozzátartozók és a barátok terhelhetőssége véges, az empátiás beállítódást hosszú távon reális kapcsolat nem bírja el.

A kineziológusok, családállítók, természetgyógyászok, homeopaták, tudatalatti detektívek, life coachok, business coachok, önismereti trénerek, pszichológusok, pszichiáterek, pszichoterapeuták és még kitudjamik dzsungelében bizony nem egyszerű utat találni, ha lelki problémánkra keresünk enyhülést.

Akik valamilyen módon szembesülnek ezzel a kérdéssel, ritkán vannak teljesen tisztában azzal, kitől mit várhatnak, mire számíthatnak. Azt jóval egyszerűbb tudni, hogy mikor forduljunk belgyógyászhoz, sebészhez, asztrológushoz – nehezebb azonban pontos képet kapni azokról, akik a PszichoBusiness dzsungelében tevékenykednek.

Egyáltalán mi az, hogy terápia?

A lelki élet és annak problémái évszázadokig az egyházakban, vallásokban kaptak teret. A tudományos-orvosi tevékenységi körbe a hipnózis emelte be a pszichés zavarokkal való foglalkozást, lásd például Mesmer, Charcot, vagy Freud munkásságát. Freud pszichoanalitikus elmélete és a szabad asszociáció gyakorlata forradalmi hatással volt a lelki gyógyításra.

A Freud halála óta eltelt 77 évben a pszichoterápia maga is olyan lett ebben a dzsungelben, mint egy hatalmas tölgyfa. Törzse megvastagodott, számos ága, alága fejlődött és erősödött. Olyan új irányzatok jöttek létre, mint a Jung analízise, Adler individuálpszichológiája, Frankl egzisztenciál-analízise, Berne tranzakcióanalízise, Rogers személyközpontú pszichoterápiája, Beck kognitív viselkedésterápiája, vagy a Foulkes nevével fémjelezhető csoportanalízis. Itthon többek között Ferenczi Sándor, Bálint Mihály, Hermann Imre váltak nemzetközi hírűvé tevékenységükkel.

Pszichoterápia

Pszichoterápia fája és ágai

Az összes pszichoterápiás irányzat elfogadott gyógyító eljárás, amely három közös sztenderddel rendelkezik:

  • technikai (elméleti kerete és technikái vannak),
  • tudományos (hatékonysága bizonyítható) és
  • etikai (összhangban van az orvosi etikával).

A három alapelvvel alátámasztott terápiás üléseken keresztül alakul ki a terápiás folyamat, amelynek lényege, eszköze és tárgya a kapcsolat.

Miért ilyen lényeges a kapcsolat?

A személyiség, az én, az indentitás számtalan interakció során a családban és a kortársakkal alakul ki. Ezek a kapcsolatok formálják a pszichés struktúrákat és a közöttük lévő határokat.  A pszichoterápia lényege, hogy képes a pszichés struktúrák elérésére és azokban változás létrehozására. Ennek a változásnak lényeges eleme, hogy a pszichés struktúrába alakult interperszonális kapcsolati minták a terápiás kapcsolatban ismét aktivizálódjanak. Az ehhez szükséges pszichés oldódást, mozgást, regressziót különböző pszichoterápiák különböző módokon érik el.

A terapeuta és a páciens között kölcsönös és mély érzelmi elköteleződés jön létre a páciens változásának céljával.  Intim kapcsolat, amely gyakran válik a páciens legfontosabb kapcsolatainak egyikévé, ugyanakkor ha jól működik, akkor végezetül feleslegessé teszi önmagát. Az interperszonális erőtérben való jelenlét jelentős érzelmi bevonódással jár, és működéséhez kapcsolati összeillés szükséges.

A pszichoterápia célja a “gyógyulás”, ami persze nem ilyen egyszerű, ha megnézzük, hogy ki szerint mi a baj, mit jelent a gyógyulás, miben mérik, vagy mik lesznek a következményei. A probléma, amivel pszichoterápiához fordulnak az érintettek lehet szomatikus (ájulásérzet, szívdobogás), érzelmi (veszekedős lettem, szorongok), viselkedéses (nem tudok szakítani, értelmetlen az életem), de leggyakrabban nehezen megragadható komplex nehézség, ami az egész életet behálózza.

A pszichoterápia a fejünkben gyakran egyéni terápiaként van jelen, de ugyanilyen hatékony lehet a pár-, család-, csoportterápia, vagy komplett terápiás rezsim is.

Mi az, hogy coaching?

A coaching eleinte inkább a vezetők, a kulcsemberek egyénre szabott fejlesztése és támogatása volt, ma már a magánéletben is elterjedt személyes kompetenciafejlesztést célzó, teljesítményt növelő beavatkozás. A coaching abban segít az ügyfélnek, hogy megtalálja saját erősségeit, és a legjobbat hozza ki magából, legyen az életének bármilyen aspektusa.

A folyamatban az ügyfél a coach segítségével kitűzi az elérendő célt, majd kidolgozzák az oda vezető lépéseket. A coach kérdéseit, figyelmét, támogatását, visszajelzését, elfogadását adja ahhoz, hogy a kitűzött cél elérése gyorsabban és hatékonyabban menjen végbe. Mindeközben a fókusz a jelenen és a jövőn van, cél a szakmai és személyes fejlődés.

Csónak

A coachingnak nem célja, hogy alapvető változások történjenek a személyiségben, nem akarja megoldani több bonyolult probléma alapvető okát, nem gyógyít, hanem a kitűzött célok elérésére koncentrál.

Mik a hasonlóságok?

A pszichoterápia és a coaching is több évtizedes hagyománnyal rendelkező segítői forma, amely hasonló elméleti alapokon nyugszik. A kliensek legtöbbször azért érkeznek, mert valamilyen változást szeretnének elérni az életükben, amihez mindkét szakma szerint időre van szükség.

Mindkét módszer túllép a baráti, hozzátartozói támaszon, és professzionális segítséget ad a saját kompetencia-területén. Egyik szakembertől sem fogunk frappáns tanácsokat kapni, viszont átgondolt kérdésekre számíthatunk.

Mi a különbség coaching és terápia között?

A coaching célja, hogy váljon a kliens hasznára, aki elégedetten hagyja ott a megrendelt, igénybe vett programot, melynek során saját megoldásait helyezi előtérbe. A coach a kliens kitűzött céljai érdekében tevékenykedik, feltárja a nem használt erőforrásokat a siker felé vezető úton. Egy coach gyakran érkezik témajavaslatokkal az ülésekre, részvétele jóval aktívabb és akár saját példákkal is szolgál. A beszélgetések célorientáltabbak, konkrétabbak, strukturáltabbak, cselekvésre buzdítóak. A coaching már működő dolgokat tud jobbá tenni.

A terápia célja, hogy a kliens kapcsolati és személyes működésének alapjait képező struktúrák harmonikusabb egységben működjenek, és ezáltal jobb életminőséget biztosítsanak. Mindehhez gyakran előtérbe kerülnek múltbéli emlékek, nagyobb az érzelmi megterhelés, és alaposabb a változás. A pszichoterápia eredménye a gyógyulás, a belátás, tudatosság növekedése. A terapeuta jellemzően nem árul el magáról személyes dolgokat és a beszélgetések sokkal gyakrabban szólnak érzelmekről. A terápia kevésbé jól működő dolgok normális szintre hozásában is tud segíteni.

Coach és terapeuta

Pszichoterápiát ma Magyarországon pszichoterápiás szakvizsgával rendelkező orvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet. Amit ilyen végzettség nélküli szakpszichológusok, pszichiáterek végeznek, az alap-pszichoterápiának minősül, a pszichológus által nyújtott ilyen jellegű szolgáltatást pedig pszichológiai tanácsadásnak, vagy segítő beszélgetésnek hívják.

Coach végzettséget számos komoly és kevésbé komoly helyen lehet szerezni Magyarországon, de ezek nélkül is bárki kinevezheti magát coachnak.

Az, hogy egy coach vagy terapeuta rendelkezik a megfelelő végzettségekkel, az nem azt jelenti, hogy jobb szakember, mint aki nem tette le a vizsgáit, hanem azt, hogy szakmailag jogosult a tevékenység végzésére, és azért felelősségre vonható.

Mikor kihez forduljunk?

Amikor a baráti tanács és támogatás már nem elegendő, egy coach segítsége elegendő lehet a felmerülő lelki (viselkedésbeli, gondolati, érzelmi) nehézségek megoldására. Amikortól a nehézségek és problémák túllépnek egy szintet, a terápia lehet a jó választás. Ha a coach az alábbiakat tapasztalja, akkor feladata jelezni a kliensnek, hogy ezekkel a problémákkal hatékonyabban lehet terápiában dolgozni, és kívül esnek egy coaching kompetenciakörén:

  • depresszió,
  • szerhasználat,
  • érzelmi vagy fizikai abúzus,
  • szorongás,
  • személyiségzavar,
  • kapcsolati problémák,
  • folyamatosan visszatérő ördögi körök bizonyos szituációkban,
  • öngyilkossági gondolatok,
  • a kliens nem fejlődik,
  • a kliensnek erős negatív vagy pozitív érzelmei támadnak a coach iránt, ami miatt nehézzé válik a közös munka.

A terápiás és a coaching kapcsolat esetleges párhuzamosságát érdemes mindkét szakemberrel megbeszélni.

Ossza meg velünk véleményét!

Források

  • Szőnyi G. (2015). A pszichoterápia tankönyve. Budapest: Medicina.
  • Hart, V., Blattner, J., Leipsic, S. (2001). Coaching versus Therapy. A perspective. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 53(4), 229-237.
  • Hidas Gy. (1984). A csoport-pszichoterápia elméleti alapjai. In Popper P. (szerk.) Pszichológiai Műhely. A csoport-pszichoterápia elméleti és gyakorlati kérdései. Budapest: Akadémiai Kiadó.