Orvosi Nobel-díj az agyi GPS felfedezéséért

Orvosi Nobel-díjat kapott John O’Keefe, May-Britt, Edvard Moser az “agyi GPS” rendszer felfedezéséért, amely hexagonális elemekből épül fel.

Felfedezésük tárgya évszázadok óta izgatja a filozófusokat és tudósokat szerte a világon (Kant például kiemelten foglalkozott a térrel és a benne történő navigációval). A három tudós képes volt beazonosítani azokat az agysejteket, amelyek képessé tesznek minket a téri navigációra, közelebb hozva ezzel például az Alzheimer betegség rejtélyének megoldását.

Az orvosi Nobel díj háttere

Első tudományos bizonyítékként az amerikai O’Keefe 1971-ben megállapította, hogy a kísérleti patkányok hippokampuszának bizonyos sejtjei a tér bizonyos pontját elérve aktiválódtak. Más sejtek lettek viszont aktívak akkor, amikor a patkány a szoba más részein járt.

2005-ben, azaz több mint 30 évvel később a norvég kutató házaspár újabb elemeit fedezte fel a navigációs rendszernek. Olyan sejteket sikerült azonosítaniuk, amelyek egy koordináta rendszert generáló hosszúsági és szélességi (longitudinális és transzverzális) hálózatot, azaz rácsszerkezetet alkotnak. Ez teszi lehetővé a pozicionálást és egy út megtalálását a térben.

A kutatás további elemei arra deríthetnek fényt, hogyan jönnek létre emlékeink és hogy amikor előhívunk eseményeket az emlékezetünkből, miért képzelünk el egy helyszínt is hozzá.

Az Alzheimer kórban szenvedők gyakran nem találnak haza, vagy nem ismerik fel környezetüket. Nem véletlen, hogy az entorhialis kortex, ahol e rácsszerkezet található, szoros kapcsolatban áll az Alzheimer betegség kórképével.

Orvosi Nobel díj

Orvosi Nobel díj

A hatszögű felépítésű rácsszerkezet adja azt a koordináta rendszert, amelyben képessé válunk térben navigálni. Ez a rendszer összekapcsolódik egy másikkal, amely a fej irányát monitorozza – ez teszi lehetővé annak a belső navigációs rendszernek a létét, amit agyi GPS-nek neveztek el.

HAT-alom

Hat lépés távolság

Hat lépés távolság

Hat lépés távolság

David J. Grove többek között a Tiszta Tér és a HATványozó nevű terápiás módszer kidolgozója. A korábban beszélgetős-ülős terápiás folyamatot kiterjesztette a térre, mert rájött arra, hogy a kliensei emlékeinek van egy téri leképeződése. Ezt úgy tűnik, hogy most már a tudomány is bebizonyította. A következő lépés David Grove számára az volt, hogy azt is feltételezte, hogy ennek a téri rendszernek az elemei összefüggésben vannak egymással, és hogy bármelyik rendszerelem elérhető maximum 6 egyéb elemen keresztül.

1929-ben Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájában vetette fel, hogy elegendő néhány kapcsolat, amelyen keresztül az ismerősök köre kiadja az egész emberiséget. 40 évvel később Erdős Pál és Rényi Alfréd bebizonyította, hogy minden véletlen gráf két pontjának összekötéséhez hat élen lehet eljutni (lásd: Erdős-Rényi modell), Stanley Milgram pedig megalkotta a ’hat lépés távolság elméletet’ .

hat lépés távolság elmélet szerint a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két végpont között maximálisan öt elem van. Ezt a törvényt a természet a saját maga szervezésére használja. Az emberi társadalomban is, a világban is minden mindennel összefügg, egy bonyolult, mindent átszövő hálónak a része.

legújabb komplex hálózati elméletek is alátámasztják a hat lépésnyi távolság elméletét. Büszkén mondhatjuk ezt, hiszen e fiatal tudomány egyik legnevesebb képviselője, a magyar Barabási Albert-László kutatócsoportja támasztotta alá az elméletet.

Ezt a filozófiai hátteret alapul véve, a David J. Grove kidolgozta The Power of Six (HATványozó) nevű terápiás módszert, melynek iteratív, ismétlődő kérdései soha nem látott megoldások születését segítik elő.

Hat lépésre kérdéseid megválaszolásától?

Ha szeretnéd kipróbálni a módszer nyújtotta lehetőségeket, megtapasztalni saját megoldásaid mélységét, egyeztess időpontot telefonon (30/364-0-364) vagy keress emailben: info kukac tiszta-kommunikacio.hu.

Forrás

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2014/press.html

 

Szerző: Tamás Katalin