Üzlet és pszichológia cikk

"Nem tudom kezelni a dühömet"

Az Üzlet és Pszichológia című lap 2015. júniusi számában megjelent cikk a Tiszta Kommunikációról: “Nem tudom kezelni a dühömet.”

Üzlet és pszichológia cikk

A kliens 40 év körüli hölgy, egy kis cégnél áll alkalmazásban adminisztrátorként.

  • Nem tudom kezelni a dühömet.
  • És amikor nem tudod kezelni a dühödet, honnan tudod, hogy nem tudod kezelni?
  • Elborul az agyam. Bántom a másik embert, muszáj, hogy kiadjam magamból, hogy kiengedjek valamit belőle.
  • És amikor muszáj, hogy kiengedj belőle, honnan engeded ki?
  • A gyomorszájamnál van egy ilyen feszítés. Feszít szét. Mintha tolná szét belülről a testemet.
  • Tolná szét mint micsoda?
  • Egy nagy kör alakú labda.
  • Milyen labda ez a labda?
  • Nagy, kör alakú, rendes labda. Nincs más jellegzetessége.
  • És mi történik utána, hogy Labda tol szét?
  • Nagyon dühös vagyok és szétpukkad.
  • És mi történik utána?
  • Utána jobb. Csillapodik a szívdobogásom, vérnyomásom visszamegy, megnyugszom, nincs már ez a feszítő érzés. Tiszta a fejem.
  • És mi történik épp azelőtt, hogy Labda tolja szét a testedet?
  • Elkezd forrongani. Jön a düh. Mint a forrásban lévő víz. A gőz elkezd elhatalmasodni és akkor kialakul a labda.
  • És mi történik azelőtt?
  • Erőszakosan rám testál valamilyen feladatot a főnököm, amiről tudja, hogy nem az én dolgom. Azt várja, hogy dobjak el mindent. Nem mondom neki, hogy várjon egy kicsit, saját magam hibáztatom. Meg akarok felelni.
  • Van-e még valami erről?
  • Elmosódnak a határok, hogy mi is a feladatom. Telítődök. Azt mondom elég!
  • Elég!
  • Utolsó csepp a pohárban. Már nem fér bele több. Jön a gőz. Fortyog.
  • És mi tudna történni, amikor ez már az utolsó csepp a pohárban, és nem fér bele több?
  • Ha lenne egy lyuk a poháron, akkor még férne bele.
  • És tud lenni ilyen lyuk?
  • Tud.
  • És milyen lyuk ez a lyuk?
  • Az alján, az egyik felén van a lyuk és ott szivárog. Nem nagy. Kör alakú.
  • És mi történik utána, hogy van egy lyuk?
  • Folyamatosan lehet tölteni: felül beöntik, alul kifolyik.
  • Van-e még valami erről?
  • Hát, az fontos lenne, hogy ahogy öntik, ne zúduljon, hanem csak normálisan öntsék. Ha túl nagy sebességgel vagy túl sokat öntenek, megint megtelik.
  • Normálisan öntsék.
  • És átlátszó a pohár. Lehet látni, hogy meddig van.
  • Van-e még valami?
  • Ha nagyobb lyukat vágok, akkor nagyobb lehet az áramlás. Attól függ, mekkora lyukat vágok.
  • Van-e még valami?
  • Azt hiszem, ennyi.

Mi lehet szerinted ez a lyuk a poháron?

  • Hát, több dolog. Lehetne egy új kolléga. A főnök vállalhatna több munkát. Leülhetnék beszélni a főnökkel. És utána, ha ez folyik tovább, akkor nézhetek egy másik munkalehetőséget.
  • Milyen beszélgetés lehetne ez a beszélgetés?
  • Arról, hogy hol a határ. Hogy el tudjam dönteni, hogy alkalmazkodom vagy behúzom a határt. Piros tollal: itt és nem tovább!
  • Mire van szükséged ehhez a beszélgetéshez?
  • Relaxált, nyugis állapotban kell nekikezdenem, jó hangulatban. Fontos, hogy ne legyenek ott mások. És rá kell készülnöm.
  • És hogy tudsz rákészülni?
  • Összeszedem a problémákat röviden, lényegre törően, és megpróbálom nem bántásként előadni. Úgy mondom el, hogy ez hogyan tudna a cégnek segíteni. És bevállalom az 1% rizikót, hogy nem tetszik neki.
  • Van-e még valami, hogy hogyan tudsz rákészülni?
  • Azt hiszem, szólok neki előre. Mondjuk hétfőn, hogy pénteken szeretnék vele beszélni. Így ő is fel tud készülni.
  • Van-e még valami?
  • Azt hiszem, ennyi. Nincs más.

Mi az amit megtudtál ebből a beszélgetésből?

Kitisztult a kép. Most már látom, hogy van erre megoldás. Eddig kilátástalannak láttam. Most már látom, hogy fel tudom másképp vezetni. És lehet, még a könyvelőt megkérdezem, szerinte milyen érvekkel tudok még operálni.

Egyetlen, mindent eldöntő szó

2011-ben egy hihetetlenül izgalmas kísérletsorozat vette kezdetét a Stanford Egyetemen.

Boroditsky és társai a két csoportra osztott résztvevőknek egy képzeletbeli kisvárost írtak le. A két történet egyetlen kifejezésben különbözött: az egyik szerint a városban felütötte fejét a bűnözés járványa, a másik szerint pedig a város lakói bűnözők prédájává váltak. A történet és a benne foglalt adatok elolvasása után a kísérletvezetők arra kérték a két csoport tagjait, hogy adjanak megoldási javaslatokat a problémára.

Az, hogy melyik metaforával írták le a történetet, meghatározta, milyen megoldási javaslatokkal álltak elő a kísérleti személyek. A járvány metafora olvasói ki szerették volna nyomozni az okokat, és preventív javaslatokkal álltak elő (diagnózis felállítása, oktatást segítő és szegénység elleni intézkedések), míg a vadállat metafora az erő alkalmazását hozta előtérbe (kemény fellépés, bűncselekmények megtorlása, szigorúbb törvények alkalmazása, börtönök fejlesztése). A szintén több száz fővel zajló további kísérletekben a két szöveg különbségét egyetlen szóra redukálták: “A bűnözés mint vírus/vadállat pusztít a városban”. Az eredmények semmit nem változtak. A két csoport teljesen más jellegű megoldásokkal állt elő.

A kísérleti alanyok döntő többsége ráadásul azt állította, hogy a használt metaforának semmilyen hatása nem volt rájuk, sokkal inkább hivatkoztak a szövegben szereplő adatokra és tényekre.

Mi ebből a tanulság?

A metaforák elképesztő mértékben befolyásolják azt, hogyan látjuk a világot és hogyan hozzuk meg döntéseinket. Mindennek a tetejébe ennek a befolyásnak a jelek szerint a legkisebb mértékben sem vagyunk tudatában. Szeretnénk azt hinni, hogy komplex ügyekben objektíven, logikusan, adatok alapján hozzuk meg döntéseinket, miközben választásaink ettől jóval mélyebben – a metaforák szintjén dőlnek el.

Tiszta Kommunikáció

A Tiszta Kommunikáció egy módszercsomag, amit David J. Grove új-zélandi pszichoterapeuta alkotott meg és fejlesztett több évtizeden keresztül. A Tiszta Kommunikációval segíthetünk a válaszadónak, hogy kiderüljön: mi motiválja, mit szeretne elérni, mi áll célja elérésének útjában és hogyan tud ezen változtatni.

A módszer alapját a metaforák képezik, mint például ebben az esettanulmányban a labda, a pohár, a gőz vagy a lyuk. Ezek a tudatalatti struktúrák szabják meg, hogyan kapcsolódunk a világhoz, más emberekhez és magunkhoz, miképp viselkedünk, mit gondolunk vagy érzünk. Ha ezek a struktúrák megváltoznak, a hozzájuk tartozó viselkedés, érzelmek és gondolatok is mások lesznek. Lehetőség pedig elég sok adódik: egy átlagember percenként 6 metaforát használ, miközben beszél.

Tamás Katalin

Amerikai MBA diplomás közgazdász, kommunikációs tanácsadó, pszichológus hallgató, a Tiszta Kommunikációs nevű módszer-együttes magyarországi meghonosítója. Egyéneknek és csoportoknak segít megoldásokat találni belső képeik, a gondolkodást, viselkedést és érzéseket irányító metaforák felhasználásával. Bővebben a módszerről és Tamás Katalinról: www.tiszta-kommunikacio.hu

Mi történhet most?

Hírlevél

Itt tud feliratkozni a Tiszta Kommunikáció hírlevélre, hogy a legfrissebb eseményekről értesüljön.

Szóljon hozzá!

Nagyon kíváncsi vagyok, Ön mit gondol erről. Kommenteljen, ossza meg velem és másokkal véleményét!

 

Posted in: